Jatek-tar

J�T�K-T�R

A J�T�K R�VID LE�R�SA

A j�t�k neve	Sz�nes csipeszek
A j�t�k t�pusa	Gyakorl� j�t�k
Pedag�giai �s fejleszt�si c�lok	Finommotorika, szab�ly�rt�s, szab�lyk�vet�s, verb�lis figyelem, feladattudat alak�t�sa, kisebbekn�l: vizu�lis figyelem, mintak�vet�s, sorrendis�g, sz�n egyeztet�s
Koroszt�ly	1,5 �ves kort�l
J�t�kosok sz�ma/csoportl�tsz�m	1-4 gyermek
A j�t�khoz sz�ks�ges id�	15 perc- �
Helyig�ny	min. 1x1 m�ter gyermekenk�nt
Sz�ks�ges eszk�z(�k)	karton alap, piros, s�rga, z�ld, k�k sz�nes pap�r �s ragaszt� vagy fest�k (ennek haszn�lata eset�n a sz�rad�si id� n�veli az el�k�sz�let idej�t),vagy sz�nes ceruza, vagy zs�rkr�ta, csipeszek (v�ltoz� m�ret, er�ss�g, sz�n, anyag�)

A J�T�K R�SZLETES LE�R�SA

A j�t�k neve	Sz�nes csipeszek
K�pess�gter�let(ek), amely(ek) fejleszt�se a j�t�k sor�n megval�sul	Finommotorika markol�s fog�s-elenged�s oppon�ci� csippent�s k�zizmok er�s�t�se szem-k�z koordin�ci� k�t k�z koordin�ci� fejleszt�se c�lir�nyos ny�l�s) Affekt�v ter�let szab�ly�rt�s szab�lyk�vet�s Kognit�v funkci�k verb�lis figyelem feladattudat alak�t�sa vizu�lis figyelem mintak�vet�s, sorrendis�g egyeztet�s (sz�n, minta�)
A j�t�khoz sz�ks�ges id�	A j�t�k el�k�sz�t�se 15 perc
	A j�t�k ind�t�sa 2-5 perc
	A j�t�k menete A gyermek figyelm�nek terjedelm�t�l, a kivitelez�s gyorsas�g�t�l f�gg�en v�ltozik
	A j�t�k z�r�sa (visszajelz�s, �rt�kel�s) Visszajelz�s folyamatosan a j�t�k k�zben, v�g�n 2 perc
Tev�kenys�g r�szletes le�r�sa	A j�t�k el�k�sz�t�se A j�t�k el�k�szt�s�hez sz�ks�g�nk van egy kb. 25-30 cm �tm�r�j� kartonra (fot�karton vagy hull�mkarton a legide�lisabb vastags�g�). Az alapot 4 k�rcikkre osztjuk, mintha pizz�t szeleteln�nk, a cikkeket vagy sz�nezz�k tetsz�leges m�don (fest�k, zs�rkr�ta, vagy ceruza), vagy sz�nes pap�rral fedj�k. A sz�nes csipeszeket �sszekeverve, kupacban az asztal k�zep�re helyezz�k.
	A j�t�k ind�t�sa Gyermekek elhelyezkednek a f�ld�n, vagy asztal k�r�l. Szab�lyok ismertet�se. Minden gyermek v�laszt egy sz�nt, megbesz�lt jelz�sre (taps, sz�beli ind�t�s, s�psz�, csenget�s�) kezd�dik a j�t�k. Az a gyermek gy�z, aki a leghamarabb felcsipeszeli az �ltala v�lasztott sz�n� szirmokat az alapra.
	A j�t�k menete A gyermekek az �ltaluk v�lasztott sz�n� csipeszeket v�logatj�k a kupacb�l, majd a megfelel� sz�n� k�rcikkre cs�ptetik.
	A j�t�k z�r�sa (visszajelz�s, �rt�kel�s) Az �rt�kel�s folyamatos, azonnali visszajelz�sek a szab�lyok be nem tart�sakor, meger�s�t�s a megfelel� feladatv�gz�s sor�n. A leggyorsabb gyermek k�l�n tapsot �rdemel, de ha k�sz a vir�gunk, az eg�sz csapatnak j�r a taps, hiszen k�z�sen dolgoztak ugyanazon eredm�ny�rt.
Szab�lyok, instrukci�k	A csipeszeket min�l gyorsabban az alapra kell cs�ptetni, az a gyermek gy�z, aki leghamarabb k�sz�l el.
Eszk�z(�k)	karton alap, piros, s�rga, z�ld, k�k sz�nes pap�r �s ragaszt�, vagy fest�k (ennek haszn�lata eset�n a sz�rad�si id� n�veli az el�k�sz�let idej�t) vagy sz�nes ceruza vagy zs�rkr�ta, csipeszek (v�ltoz� m�ret, er�ss�g, sz�n, anyag�)
Lehets�ges vari�ci�k, tov�bbfejleszt�s	A j�t�kban sok tov�bbfejleszt�si lehet�s�g rejlik, f�k�pp a gyermek, gyermekek mozg�s�llapot�t�l, k�pess�geit�l, illetve a pedag�giai c�lt�l f�gg�en, ezeket l�sd az adapt�ci�s r�szben. Amennyiben t�bb gyermekkel j�tszunk, fontos figyelni a szab�lyok betart�s�ra, nem engedhetj�k p�ld�ul, hogy leszedegess�k az alapr�l egym�s csipeszeit.
A j�t�kot adapt�lta	Szab� M�ria D�ra gy�gypedag�gus

LEHET�S�G A J�T�K ADAPT�CI�J�RA

SZEMPONTOK	A j�t�k el�k�sz�t� szakasza	A j�t�k menete, z�r�sa
Tev�kenys�g	Mozg�skorl�tozott gyermek eset�ben sokszor m�r a helyes testhelyzet megtal�l�sa a probl�m�k megold�s�t jelenheti. Csipeszel�s j�t�kunk sor�n fontos figyelembe venn�nk, hogy az �rintett gyermeknek csak a k�zfunkci�ja s�r�lt, vagy egy�b fizikai probl�m�k is jelentkeznek. Amennyiben a gyermeknek csak a k�zfunkci�ja s�r�lt, az eszk�z�ket, illetve a csipesz kinyit�s�nak m�dj�t kell megv�ltoztatnunk (ennek r�szletez�s�t l�sd a j�t�k menete r�szben, illetve lent az eszk�z�kn�l). - Amennyiben a gyermek mozg�skorl�tozotts�ga nem csup�n a k�zfunkci�t �rinti, az optim�lis testhelyzet megtal�l�sa a legels� feladatunk. Olyan gyermekn�l, akinek ak�r kor�b�l, ak�r diagn�zis�b�l ad�d�n m�g nem kialakult a fej, illetve t�rzskontrollja, az oldalt fekv�, h�tulr�l (ha nagyon instabil, el�lr�l is) megt�masztott testhelyzet jelenthet megold�st. Ha ilyen gyermekkel csoportban szeretn�nk j�tszani, �rdemes nem asztaln�l, hanem a padl�n kialak�tani a j�t�khelyzetet. Megfelel� utas�t�s lehet: �Fek�djetek k�nyelmesen a f�ldre, hogy a kezeteket haszn�lni tudj�tok.� Ha a gyermekek magukt�l m�g nem j�l m�rik fel a t�vols�gokat, kis szivacsok, matracok, vagy p�rn�k lerak�s�val kijel�lhetj�k a hely�ket. - Eg�szen kicsi, vagy halmozottan fogyat�kos gyermekek eset�ben kiindul� poz�ci� lehet a h�ton fekv�s. Ez a testhelyzet el�g stabil, �s ha a gyermek mell�, kez�hez megfelel� t�vols�gra helyezz�k a csipeszeket, motiv�lhatja az oldalra fordul�st. Ebben az esetben azonban gyermek�nk f�l�tt kell r�gz�teni a j�t�k alaplapj�t, erre megfelel� lehet a boltban kaphat� babaj�t�k �llv�nya, de sz�nes szalagot, vastag fonalat is fesz�thet�nk az asztal k�t l�ba k�z� (ez a megold�s j�val stabilabb, mint ha k�t sz�k l�b�ra k�tn�nk a szalagot) - Ha az �rintett gyermek fejkontrollja m�r kialakult, �l�segyens�lya, t�rzskontrollja viszont m�g nem, a hason fekv� testhelyzet lehet megfelel�, a gyermekek t�bbs�ge sz�vesen manipul�l ebben a testhelyzetben, �m n�mi megseg�t�sre ilyenkor m�g sz�ks�g lehet, f�leg, ha a fels� v�gtagok izomereje nem megfelel�, illetve ha k�ros reflexek fenn�llnak, melyek lehet�s�get adnak a s�r�l�sre. Ilyen esetben a gyermeket �rdemes szivacs �kre fektetni, vagy feltekert pl�ddel, p�rn�val biztos�tani a v�ll�v elemel�s�t a talajt�l, �gy szabadabbak a fels� v�gtag mozg�sai. - Ann�l a gyermekn�l, akin�l az �l�segyens�ly m�r kialakul�ban van, de m�g bizonytalan, seg�ts�g, ha �lbe vessz�k, nagyobb, mozg�skorl�tozott gyermekn�l pedig babzs�k fotelbe �ltethetj�k. Ebben az esetben sz�ks�g�nk lehet t�lc�ra, vagy laptop-tart�ra, hogy a j�t�k eszk�zeit megfelel� k�zels�gbe hozzuk.	A tev�kenys�g mozg�skorl�tozott gyermek eset�ben sem v�ltozik, ugyan�gy a csipeszek cs�ptet�se a feladat. Ennek kell megtal�lnunk az �ltala is kivitelezhet� m�dj�t. Amennyiben a gyermek ujjai feszesek, m�r a nyit�s is neh�zs�get okoz, saj�t erej�b�l nem kivitelezhet�, akkor a gyermek nem k�t ujjal nyitja a csipeszt, hanem �k�llel az al�t�maszt�shoz nyomja a csipeszt, �s az alapot cs�sztatja bele. Ebben az esetben nagy seg�ts�get jelenthet az alap al� helyezett kisebb �tm�r�j�, s�k fel�let�, az al�t�maszt�son cs�sztathat� t�rgy, ami kiss� megemeli az alaplapot, annyira, hogy a csipesz egyik sz�ra al� f�rjen (pl: kartonb�l kiv�gott kisebb �tm�r�j� k�r, medvesajtos doboz, felford�tott m�anyag lapos t�ny�r). Ha csoportban j�tsszuk elk�pzelhet�, hogy a j�tsz�t�rsak nehezebben f�rnek az alaphoz. Erre megold�s lehet, ha k�l�n k�sz�tj�k el a k�r�ket sz�n szerint, vagy a n�gysz�n� alapot az asztalon r�gz�tj�k, �s a mozg�skorl�tozott gyermeknek a csipeszt kell az alaphoz tolnia. Ebben az esetben term�szetesen �gyeln�nk kell, hogy hozz� megfelel� t�vols�gban, ir�nyban r�gz�ts�k az alapot, mivel sz�m�ra elengedhetetlen, hogy az al�t�maszt�st seg�ts�g�l h�vja a j�t�kban val� r�szv�telhez.
SAJ�TOS szempontok, m�dszerek, v�ltozatok	Ha a mozg�skorl�tozott gyermeknek k�zfunkci�ja is �rintett, akkor mag�t a j�t�kot mindenk�pp meg kell, hogy el�zze egy j�t�kos bemeleg�t�s, mely a k�z �z�leteinek �tmozgat�s�t, esetleges kontrakt�r�k kimozgat�s�t szolg�lja. A gyermek mozg�s�llapot�t�l, illetve a gyermekl�tsz�mt�l f�gg�n ez lehet a kezek �tmassz�roz�sa (passz�v), illetve mozg�ssal k�s�rt mond�k�z�s (pl. Ujjaimat torn�ztatom,�, Bors�t f�ztem stb.) (akt�v) Eg�szen kicsi korban, amikor m�g nem ismeri a gyermek a sz�neket nem vessz�k figyelembe a v�laszt�sn�l, csak a cs�ptet�s a feladat.	Meg kell fontolnunk, hogy a gyermek mozg�skorl�tozotts�g�b�l ad�d�an nem ker�l e h�tr�nyba t�rsaival szemben a csipeszek v�logat�sa r�szn�l. Ha �gy �t�lj�k, hogy igen, kettes�vel rendezz�k a gyermekeket, �gy csak k�t sz�n k�z�l kell v�logatni, k�nnyebb hozz�f�rni a csipeszekhez. Esetleg a mozg�skorl�tozott gyermek �ltal v�lasztott sz�n� csipeszekb�l p�r darabbal kevesebbet tesz�nk a kupacba.
Eszk�z(�k), illetve azok adapt�ci�i	A gyermek k�zfunkci�j�t figyelembe v�ve kell megv�lasztanunk az eszk�zt. Szerencs�re ma m�r nagyon sokf�le csipesz k�z�l v�laszthatunk. - Spasztikus izomzat� gyermeknek k�nnyen nyithat� csipeszt adjunk, hogy a feladat sor�n gyakorolt mozg�s ink�bb a k�z apr�bb �z�leteinek �tmozgat�s�t szolg�lja, ne a spazmust er�s�tse. - Ha a gyermek nem tudja igaz�n kinyitni az ujjait, �rdemes kis t�vot befog� csipeszt adnunk neki, ilyenkor �gyeln�nk kell arra, hogy az alaplap ne legyen vastagabb, mint amekkor�ra a csipesz nyithat� (v�kony, �m el�g kem�ny alapot ad, ha sz�nes pap�rb�l kiv�gott k�rt lamin�lunk.) - Ataxi�s, atetotikus gyermekeknek nagyobb csipesz �s nagyobb alaplap, vagy nagyobb c�l kijel�l�se seg�thet, az alaplap r�gz�t�se mellett. - Amennyiben a gyermek ujjait k�nnyen nyitja, de �gyetlenebb, gyakran kiesnek a t�rgyak a kez�b�l, �rdemes kipr�b�lnunk a szilikonb�l k�ssz�lt, rec�s fog�si fel�let� csipeszt. - Izombeteg gyermekekn�l gyakran jellemz� a jelent�sen besz�k�lt mozg�sterjedelem, a jelent�sen gyeng�lt izomer�. Ekkor a megold�st az eg�szen kicsi fa csipeszek jelenthetik. Ebben az esetben is az alapnak nagyon v�konynak, �m el�g kem�nynek kell lennie (lamin�lt sz�nes pap�r). Mivel ilyenkor csoportos j�t�k eset�n nehezen megoldhat� minden j�t�kos hozz�f�r�se az alaphoz, �rdemes k�l�n alapot k�sz�teni sz�nek szerint, esetleg hurkap�lc�hoz r�gz�teni, mivel �gy a mozg�skorl�tozott gyermek k�nnyebben tarthatja, mozgathatja, a csipeszhez k�zel�theti. Term�szetesen, ha k�l�n alappal dolgozunk, sajnos a j�t�k elveszti szoci�lis k�szs�geket fejleszt� funkci�j�nak egy r�sz�t.	F�loldali s�r�l�s eset�n (lehet ak�r egyszer� t�r�s) biztos�tanunk kell az alaplap megfelel� r�gz�t�s�t. Ha az �rintett oldal m�k�d�se csak cs�kkent, nem pedig kiesett, akkor a legegyszer�bb m�dszer, ha az alaplapot hurkap�lc�ra r�gz�tj�k, �gy az �rintett k�z seg�t� szerepet t�lt be. Amennyiben az �rintett k�zm�k�d�s teljesen kiesett, az alapot kell r�gz�ten�nk, pl. nagyobb csipesszel asztal, vagy sz�k lapj�hoz.
Lehets�ges vari�ci�k, tov�bbfejleszt�s	Eg�szen pici gyermekekn�l, vagy ahol a k�zfunkci�, szem-k�z koordin�ci� m�g nem �ll a fejletts�g megfelel� fok�n, j�tszhatjuk a j�t�kot �negat�van� is. Ez a v�ltozat kicsit t�bb el�k�sz�l�st ig�nyel, mivel a csipeszeket a feln�ttnek kell az alapra cs�ptetni, �s a c�l a csipeszek min�l r�videbb id� alatti leszedeget�se lesz. Ilyenkor a sz�negyeztet�s �gy val�sulhat meg, hogy adott sz�n� csipeszt a megfelel� sz�n� t�lba, kos�rk�ba kell raknia a gyermeknek. Ha id�sebb �s fiatalabb testv�rek, vagy �p �s s�r�lt k�zfunkci�j� gyermekek j�tszanak egy�tt, m�dos�thatjuk a szab�lyt: m�g az id�sebb gyermeknek fel kell rakosgatni a csipeszeket, a kicsinek min�l gyorsabban leszedni; kiegyenl�thet�ek az es�lyek akkor is, ha ugyanannyi id� alatt kell a nagyobb testv�rnek t�bb, m�g a fiatalabbnak kevesebb csipeszt felrakni.	A j�t�kot bonyol�thatjuk, ha miut�n k�sz a sz�nek szerinti v�logat�s, a gyermeknek be kell hunynia a szem�t, s k�zben mi p�r csipeszt felcser�l�nk. Nagy �lvezettel jav�tj�k a feln�ttek hib�it. A gyermek fejletts�gi szintj�t�l f�gg�en m�dos�thatjuk az instrukci�t. Elfogadhat� a hiba jav�t�s�nak, ha csup�n leszedegeti a rossz helyen lev� csipeszeket, egyel nehezebb szint, ha vissza is kell raknia a megfelel� helyre.

Vissza a j�t�kokhoz