„A játékban az az igazságos,
hogy bármi lehetek.”
(Kiss Ottó)

 A játék egy olyan különleges tevékenység, mely az ember minden életszakaszához szervesen kapcsolódik, minden életkorban megvan a szerepe. A gyermek esetében fejlődésének egyik kulcstevékenysége. Fontos jellemzője, hogy önként vállalt, melyben az örömszerzés a legfőbb motívum, ezért fontos szerepe van a lelki egyensúly kialakításában és fenntartásában is. Mivel önkéntes, így a résztvevők szabályozzák a lefolyását, a mikéntjét is. Gyermekkorban azért kivételesen fontos, mert ekkoriban nincs még egy olyan dolog, mely ennyire képes lenne hatni a gyermek pszichés, szociális, kognitív és motorikus személyiségkomponenseire egyidejűleg. A játék lehetőséget ad önmagunk, a környezet, a társak megismerésére, általa felfedezhetjük korlátainkat és lehetőségeinket. Nagyon fontos pszichikus szükséglet, hiszen a felnőtt életéhez hasonlatos motívumokat tartalmaz. Alapvetően két típusát különböztetjük meg, a szabad és a kezdeményezett formáját. (Mérei-Binet, 2006.; Badics, 2009.; Kovácsné 2009.)
A játéknak kiemelten fontos szerepe van a tanulásban, sok közös vonást fedezhetünk fel a két tevékenységben, ha ragaszkodunk ahhoz a definícióhoz, miszerint a tanulás „az egyén viselkedésében és személyiségében bekövetkezett tartós változás, ami magában foglalja az új ismeretek és készségek elsajátítását, valamint a meglévő képességek további fejlődését.” (Kovácsné)
A legfontosabb hasonlóságaik: folyamatos problémahelyzet elé állítja a gyermeket, melyek megoldása örömet okoz, a gyermek saját igényeinek megfelelően gyakorolhat, ismételhet meg bizonyos dolgokat, maximális teret ad az önállóságra, valamilyen tevékenységet takar, személyiségformáló hatása van. A legfontosabb kulcsszavak a két tevékenység során:
-          utánzás,
-          megfigyelés,
-          motoros tevékenység,
-          gyakorlás,
-          kognitív funkciók fejlődése,
-          kommunikáció,
-          szocializáció,
-          kreativitás, képzelet aktiválódása.
 

Mire nevel a játék?
-          A saját értékek megmutatására, az önkifejezésben a környezet eszköz jellegére, alkotó felhasználására.
Mi a környezet szerepe benne
-          A játékszükségletnek megfelelő aktuális feltétel biztosítása, a belső motívumok aktivizálása.
Hogyan jelenik meg benne a gyermek?
-          A gyermek saját játszó környezetet hoz létre, melyben személyisége és annak változása visszatükröződik. A "produkció" képességét folyamatosan mozgósítja.
Honnan erednek a környezetet fenntartó szabályok benne?
-          A játék folyamatában jelentkező megoldandó problémák következményeként keletkeznek.
Mit jelent benne a környezet befolyásolhatósága?
-          A gyermek egyenrangú partnerként alakíthatja a játék környezetét. A környezet a játéknak alárendelődve struktúrálódik. (Pálfi[1], 2009.)

Meg kell említeni néhány fontos kritériumot is, mely növeli a játék kibontakozásának lehetőségét.
A rendelkezésre álló tér kialakítása alapvetően határozza meg a játékot. Fontos a könnyű hozzáférhetőség. Ez mozgáskorlátozott gyermekek esetében különösen hangsúlyos, a megfelelő tér kialakításával inspirálhatjuk a szabad játéktevékenységre.
Meghatározó a játékok, felhasználható anyagok milyensége. Lényeges, hogy a játék aktivitásra, kreativitásra, probléma megoldásra, cselekvésre ösztönözze a gyermeket, azok a játékok a legalkamasabbak, amelyekkel valamilyen tevékenységet kell folytatni (pl. építők, hangszerek, kiskonyha stb.).
Előnyös, ha valamilyen társas interakcióra ösztönöz. Nagyon sok játék izgalmasabb, érdekesebb, ha többen játsszák.
Alkalmazkodjon a gyermek képességstruktúrájához, egyéniségéhez, sajátos igényeihez. Legyen benne kihívás számára, de képes legyen a játék során felmerülő „problémát” megoldani.

Az intézmény által készített játékgyűjtemény során a közös tevékenységre, a közös élményszerzésre helyeződött a hangsúly, a legegyszerűbb eszközök igénybevételével. Fontosnak tarjuk, hogy a szülők a születés pillanatától játszanak együtt gyermekükkel, mert a játék kiváló alkalom a családi kötelékek megerősítésére, a közös, jó hangulatú együttlétek lehetőséget adnak a szülői kompetenciák megerősítésére és a gyermek személyiségének kibontakozására.

A játékgyűjtemény célja segítséget nyújtani a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő családok, kisgyermekkori ellátást nyújtó intézmények számára ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott gyermek aktívan tudjon bekapcsolódni a különféle játéktevékenységekbe.
A különböző játéktevékenységekhez adaptációs lehetőségeket bemutatni, amelyekkel megkönnyíthető a mozgáskorlátozott gyermekek beilleszkedése a természetes fejlődést biztosító játéktevékenységekbe.

A gyűjtemény 40 db játéktevékenység részletes leírását tartalmazza, különböző sérültségi fokú mozgáskorlátozott gyermek(ek) részvételére adaptálva.

 Érintett korosztályok, célcsoportok:
-          korai fejlesztés körébe tartozó korosztály (0-3 év);
-          óvodás korosztály (3-6 év);
-          6-8 éves korosztály;
-          családok, akik mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek.

 A játékokhoz készült ábrasor segítséget nyújt az optimális testhelyzet megtalálásában a mozgásfejlődés különböző szintjein.
Az elkészült adaptációk során igyekeztünk figyelembe venni a mozgáskorlátozott gyermekek egyéni sajátosságait annak érdekében, hogy számukra is biztosítsuk a szabad, aktív játék adta örömöt.
 

Jó játékot mindenkinek!

Felhasznált irodalom

Badics Tiborné (2009): Játék és szocializáció /szocializáció és játék az óvodában, http://www.ofi.hu/tudastar/ovodai-nevelesi/jatek-szocializacio

Kass Róbertné (2008): „…oktasd, játszani is engedd…”, http://www.ofi.hu/tudastar/kass-robertne-oktasd

Kovácsné dr. Bakosi Éva: Játék és tanulás az óvodában, http://www.ofi.hu/tudastar/ovodai-nevelesi/jatek-tanulas-ovodaban

Mérei Ferenc- V. binet Ágnes (2006): Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó Zrt., Bp.

Nyíriné Fejszés Tóth Edit: Az aktív tanulás módszerei, http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-110615/nyirine-fejszes-toth

Pálfi Sándor: Az óvodai játék környezetkultúrája, http://www.ofi.hu/tudastar/ovodai-nevelesi/ovodai-jatek